Coraline
június 28, 2009
Azt mondják a Coraline Gaiman első olyan regénye, ami minden korosztálynak szól.
Szerintem egyik korosztálynak sem, a gyerekeknek túl rémisztő, a felnőtteknek túl gyerekes.
Így esetleg az ilyen nagyranőtt huszonéves gyerekeknek mint én… (bár az összes többi Gaiman is ilyen, no mindegy).
Nekem nagyon tetszett, nem is maga a történet, hanem a megszokott gaimani finomságok, apró poénok.
Különösen ahogy a gyermek-lelket bemutatja.
Az alábbi idézetekből ez jól látszik:
“És volt még egy kút is. Aznap, mikor Coraline-ék beköltöztek, Spink kisasszony és Forcible kisasszony külön felhívták Coraline figyelnét arra, milyen veszélyes az a kút, és a lelkére kötötték, hogy nagy ívben kerüle el. Így aztán Coraline elindult megkeresni a kutat, hogy tudja, hol is van, és aztán nagy ívben el tudja kerülni.”
“Uzsonnára átment Spink kisasszonyhoz és Forcible kisasszonyhoz. Evett három kekszet, ivott egy pohár limonádét és egy csésze gyenge teát. A limonádé érdekes volt. Egyáltalán nem volt citromíze vagy lime-íze. Világoszöld íze és meg egy kis vegyszeríze volt. Coreline-nak roppant mód ízlett. Szerette volna, ha otthon is ihatna ilyet.
- Apu és anyu hol van? – érdeklődött Spink kisasszony.
- Nincsenek meg – felelte Coraline. – Tegnap óta nem láttam őket. Magam vagyok. Azt hiszem egygyerekes család lettem.”
Bár itt meg már felnőttes, olyan kisherceges megmondás:
“Ha itt maradsz, megkapsz mindent, amit csak akarsz.
Coraline sóhajtott. – Te tényleg nem érted, ugye? Én nem akarom, amit akarok. Senki se akarja. Igazából nem. Mi lenne abban a jó, ha csak úgy megkapnék mindent, amit akarok? Nem jelentene semmit. Mi érne akkor?”
Azt hiszem megnézem a rajzfilmet is.
Nem régen láttam a rajzfilmet.
Hááááát….
Gyerekeknek nem igazán való, szerintem.
De nem volt rossz.
Miért van az, hogy minden (mesefilm) Gaiman- tól ered, amit mostanában néztem?
Nem tudatos, egy könyvét sem olvastam még.
Pedig azzal jobban járnál. /Bár én meg csak olvasom, csak egyet láttam eddig megfilmesítve, de az gáz volt úgy./
Ja, és azért mert jó író, szeretik.
én a Sosehol-t kezdtem el olvasni, de aztén másba fogtam, pedig érdekes volt… ismered esetleg Pannóca?
Igen, persze, írtam arról is már http://pannoca.wordpress.com/2009/02/14/sosehol/ Ez az amit sorozatban is láttam egyébként…
http://pannoca.wordpress.com/category/gaiman/ itt vannak a gaimanmániás bejegyzéseim
Olvastam a csillagport, soseholt, most a coralinet, a törékeny holmikat, de az örök kedvencem az amerikai istenek.
hmm… na majd én is utánanézek még Gaiman úrnak
… és milyen irókat szeretsz még rajta kivül?
Mostanában keveset olvasok (vagyis nagyon sokat, de főleg szakmait). Gaimanen kívül amúgy nem nagyon vagyok oda a fantasyért, akkor inkább scifi. Meg ilyen lelkizős témákat szoktam, Poppert. Ezen a héten Umberto Eco a program, aztán Dosztojevszkij.
A kedvenceim klasszikusok… Orwell, Kafka, Dürrenmatt, oroszok, nehéz kérdés. Én az a tipikus könyvfaló gyerek voltam, minden kötelezőt meg nem kötelezőt is toltam mindig, sokat többször is elolvastam. A verseket is imádom…
…és pkd-t.
hmm… Eco-tól a Rózsa neve nekem nagyon tetszett például… Orwellt és Dürrenmattot is szeretem, de Kafkától már nem mindent…
a versek nekem csak később jöttek, bár nem mondhatnám, hogy mostanában olyan hú de sok verset olvasok – viszont régebben meg abszolút nem…
Fruschka: hát az erős túlzás lenne tőlem, hogy mindent, sajnos olyan író akinek a teljes életművét ismerném nem nagyon van – nyugatos költők akadnak, de az nem olyan nagy mennyiségileg -, általában 1-1 megtetszik. B: igen, pkd-t is
Na például vele is úgy vagyok, hogy 3-4-et elolvastam, aztán unalmas lett a “sablon”, majd visszatérek hozzá egykét év múlva.
Elég szar érzés, de mostanában csak azt olvasom el könyvben ami igazán kedvencem, vagy olyan ember ajánlja nagyon akinek adok a véleményére. Az egyre ritkább, hogy csak úgy felfedezgessek magamtól, annyit kell olvasnom, hogy muszáj beosztani az időmet/energiámat. (Elvileg kikapcsolódás az olvasás, de van amikor napokig nem bírok könyvre nézni, megtelik az agyam. Meg néha kell hagyni egy kis időt a feldolgozásra is…)
hát, ha kényszerűségből kell olvasnod az nem lehet jó…
ilyen ez a vizsgaidőszak, de végre végevégevége!!!
[...] Az utóbbi napokban sok mesét láttam, megnéztük a Coreline-t (ez végülis nem rossz, de könyvben jobban tetszett), Egon és Dönci 2-őt (ez rövid, rettenetes, unalmas, teletabi színvonal), sok Family Guyt és [...]