Üres…

…semmitmondó bejegyzés.

Otthoni pangás

Fura volt a 4-5 otthon töltött nap, nem igazán pihentem ki magam.

Anya folyamatosan nyaggatott… szocmunkás, aztán csinálnia kellett mindenféle beszámolót, statisztikát/kimutatást, foglalkoztatási tervet, aztán mindben segítenem kellett. :/ Persze örülhetnék, ha nem kéne neki mindig segítenem nulla tapasztalatom lenne szociális adminisztrációban, de azért ez annyira nem izgi dolog, nem is nagyon szeretnék soha olyan munkát ahol ebbe ennyire bele kell folynom.

Még az első 1-2 napot élveztem is otthon, de aztán már hiányzott is W, meg unatkoztam is. Annyira más a szüleim meg az én életstílusom-ritmusom, hogy döbbenet, azt hiszem már nem tudnék Nagykállóban élni sokáig, megkattannék a semmitől.

***

Tegnap végre hazaért MrW, sok érdekeset mesélt.

Benén és Felsőgerebenben szálltak meg, voltak Alsókalocsán a skanzenben amit egy monarchista ruszin mutatott meg nekik, Felsőgerebennél megnézték az Árpád-vonal bunkereit, shoppingoltak a beregszászi piacon, látták a Munkácsi várat.

Ez utóbbi nagyon király lehet, jól néz ki a képeken…

Meglepett, hogy ott szeretik a magyarokat, a ruszinok elég barátságosak.

/Furcsa, mert míg Magyarországon ugye nemzeti és etnikai kisebbségek vannak, így a ruszinok is elismert kisebbségnek számítanak, addig Ukrajnában nem, mert nincs anyaországuk./

W nem nevezhető szociálisan érzékenynek, de őt is ledöbbentette a nyomor, amiben ott élnek az emberek. A faluban ahol laktak nincsenek nyitva a kisboltok, úgyse vesz senki semmit.

Hozott nekem almás vodkát, meg sok olcsó durva étcsokit, a szülőknek chilis vodkát… Egy liter alkoholt lehet egyébként hozni összesen, átvizsgálták az összes csomagot a cigicsempészet miatt, a benzint is komolyan nézik, nem is csoda, az a 120 forint literenkénti különbség indokolja.

Hát ennyi, végre épségben itthon…

MrW bővebb beszámolója elolvasható itt.