Nagymamám szereti az eltűnt gyerekekről szóló műsort, a Csellengőket nézni. Én már rég láttam, ma kérte apa nézzem már meg neki neten, hogy hánytól kezdődik. (Nem mintha náluk nem lenne net, de tudni kellene használni. (: ). Nem tudom, hogy lehet szeretni ezt a műsort, én régen is utáltam, olyan rossz ilyesmikre gondolni… bár anno még a kékfény is menő volt, sokan nézték. Na mindegy, szóval most így eszembe jutott ez az eltűnt gyerekes téma.

Ahogy a klippben is látszik, hogy sok gyerek csak úgy meglóg otthonról, aztán próbálja az utcán túlélni, sokan belefutnak szerhasználatba, bűncselekményekbe keverednek, prostítúcióba, esetleg valami perverz állat kapja el őket. W ebben nem hisz, úgy gondolja, hogy ez csak terelés, szerinte valójában a szervkereskedők áldozatai lesznek a legtöbben, a gazdagoknak kell a friss hús…

Néha belenézek olyan realitybe, ahol a családok életét mutatják be (wife swap azt hiszem, de én amerikai változatot láttam, nem az angolt). A lényege, hogy két teljesen más körülmények között, más felfogás szerint élő családban kicserélik az anyukát. Néhány napig a fogadó család szabályai szerint élnek, aztán az új családnak kell a csereanya utasításait követni. Például kicserélnek egy milliomos, egészségmániás, gyermekeit elhanyagoló, californiai cicababát, egy elhízott, csak mikrós ételeket “főző”, gyermekeit imádó anyukára. Vagy egy vegetáriánus, hippi, tetovált anyukát, egy katolikus, smink nélküli, rendmániásra… szóval tök más embereket. A végeredmény általában jó, felismerik a saját nevelésükben, életmódjukban a hibákat, és nagyjából az arany középútra terelődnek.

No ebben a műsorban többször is láttam már olyan amerikai családot, akik egyszerűen nem engedik iskolába, semmilyen közösségbe, játszótérre, sehová a gyereküket, mert rettegnek attól, hogy elrabolják őket, ill. hogy nem megfelelő magatartásmintákat látnának az iskolában. Az egyik anya odáig jutott, hogy nem engedi a gyerekeket iskolába, mert szerinte a szexuális felvilágosításukat nem kaphatják ilyen helyen, ő akarja felügyelni a dolgokat, otthon, a lakókocsijukban tanítja őket. A gyerekek nem távolodhatnak el a lakókocsitól csak max. 10 méterre. Felügyelet nélkül nem mehetnek sehová. Amikor megérkeznek egy lakókocsiparkba, akkor a gyerekekkel memorizáltatja az összes kocsi rendszámát, interneten egyből belépnek a bűnűgyi nyilvántartásba és lecsekkolják a “szomszédokat”. Azt hiszem ennek a résznek az lett a vége, hogy a cseranya rávette a férjet, hogy legalább menjenek el szétnézni egy iskolába, beszéljenek az igazgatóval a nevelési elvekről, biztonságról és a végén rádöbbentek, hogy nem is olyan rettenetes hely az. Egyébként itt is gondolnak néha furákat az intézményekről emberkék, egyszer egy velem egykorú csajnak mondtam, hogy voltam bölcsődés, erre ő kiakadt, hogy ő sose adná bölcsibe a gyerekét, mert egy jó anya ilyet nem tesz, az egy rettenetes hely. De hogy honnan vette mindezt nem tudom…

Szóval néha a félelmük már kicsit beteges, biztos a média is rátesz egy lapáttal. Persze mondhatod jogosan, hogy ha egyetlen gyerek tűnne csak el az is rettenetes volna. Bár W szerint nincs itt semmi túlzás, sőt… ahogy a külföldi munkatársaitól hallja, nagyon komolyan veszik ezt, tényleg nem engedik a gyereket sehová egyedül, na nem este, de még nappal a játszótérre se.  Biztos, hogy nagy a probléma, sok az eltűnt gyerek, de azért arra is figyelni kellene, hogy ne legyen ilyen beteges félelem az egészből, ne legyen a vége paranoia…