Ahogy a klippben is látszik, hogy sok gyerek csak úgy meglóg otthonról, aztán próbálja az utcán túlélni, sokan belefutnak szerhasználatba, bűncselekményekbe keverednek, prostítúcióba, esetleg valami perverz állat kapja el őket. W ebben nem hisz, úgy gondolja, hogy ez csak terelés, szerinte valójában a szervkereskedők áldozatai lesznek a legtöbben, a gazdagoknak kell a friss hús…

Néha belenézek olyan realitybe, ahol a családok életét mutatják be (wife swap azt hiszem, de én amerikai változatot láttam, nem az angolt). A lényege, hogy két teljesen más körülmények között, más felfogás szerint élő családban kicserélik az anyukát. Néhány napig a fogadó család szabályai szerint élnek, aztán az új családnak kell a csereanya utasításait követni. Például kicserélnek egy milliomos, egészségmániás, gyermekeit elhanyagoló, californiai cicababát, egy elhízott, csak mikrós ételeket “főző”, gyermekeit imádó anyukára. Vagy egy vegetáriánus, hippi, tetovált anyukát, egy katolikus, smink nélküli, rendmániásra… szóval tök más embereket. A végeredmény általában jó, felismerik a saját nevelésükben, életmódjukban a hibákat, és nagyjából az arany középútra terelődnek.

No ebben a műsorban többször is láttam már olyan amerikai családot, akik egyszerűen nem engedik iskolába, semmilyen közösségbe, játszótérre, sehová a gyereküket, mert rettegnek attól, hogy elrabolják őket, ill. hogy nem megfelelő magatartásmintákat látnának az iskolában. Az egyik anya odáig jutott, hogy nem engedi a gyerekeket iskolába, mert szerinte a szexuális felvilágosításukat nem kaphatják ilyen helyen, ő akarja felügyelni a dolgokat, otthon, a lakókocsijukban tanítja őket. A gyerekek nem távolodhatnak el a lakókocsitól csak max. 10 méterre. Felügyelet nélkül nem mehetnek sehová. Amikor megérkeznek egy lakókocsiparkba, akkor a gyerekekkel memorizáltatja az összes kocsi rendszámát, interneten egyből belépnek a bűnűgyi nyilvántartásba és lecsekkolják a “szomszédokat”. Azt hiszem ennek a résznek az lett a vége, hogy a cseranya rávette a férjet, hogy legalább menjenek el szétnézni egy iskolába, beszéljenek az igazgatóval a nevelési elvekről, biztonságról és a végén rádöbbentek, hogy nem is olyan rettenetes hely az. Egyébként itt is gondolnak néha furákat az intézményekről emberkék, egyszer egy velem egykorú csajnak mondtam, hogy voltam bölcsődés, erre ő kiakadt, hogy ő sose adná bölcsibe a gyerekét, mert egy jó anya ilyet nem tesz, az egy rettenetes hely. De hogy honnan vette mindezt nem tudom…

Szóval néha a félelmük már kicsit beteges, biztos a média is rátesz egy lapáttal. Persze mondhatod jogosan, hogy ha egyetlen gyerek tűnne csak el az is rettenetes volna. Bár W szerint nincs itt semmi túlzás, sőt… ahogy a külföldi munkatársaitól hallja, nagyon komolyan veszik ezt, tényleg nem engedik a gyereket sehová egyedül, na nem este, de még nappal a játszótérre se.  Biztos, hogy nagy a probléma, sok az eltűnt gyerek, de azért arra is figyelni kellene, hogy ne legyen ilyen beteges félelem az egészből, ne legyen a vége paranoia…

Említettem W-nek, és azt mondja nekik is, ezek szerint nem csak mifelénk, hanem Debrecenben is ez volt a divat. Vajon miért? Ehhez lehetett alapanyagot kapni? Ez volt a menő, rajolós szendvics?

Furcsa, hogy mostanában meg tök divatos bulikon, rendezvényeken sem ciki sima zsíros, lilahagymás kenyeret adni, a mi gyerekkorunkban a 80-as 90-es években meg amikor otthon nem nagyon ettünk flanc dolgokat, akkor ilyen szendó volt mindenhol. Hm.

Kép forrása: http://hzias.blog.kulinarisvilag.hu/2010/10/29/szendvics/

Akkor nem a szakmám, kutatási témám lesz az első úgy érzem… én nem vagyok ennyire karrierista, feminista, vagy épp nem vagyok magabiztos, mobil, nevezzük akárhogy, nézőpont kérdése. Lehet túlságosan ódivatú, maradi vagyok (vagy hogy is mondja mindig Julcsi, konzervatív), de egyszerűen nem is tűnik helyénvalónak az egész. Pedig tudom, hogy az USA-ban már 6 hét után mennek vissza dolgozni a nők, nagymamát is munkára fogták anno… de én ettől úgy érezném, hogy cserbenhagyom a családomat, veszélyeztetem a kicsit. Olyan beteg és önző dolognak tűnik…

Talán az van belémnevelve, hogy a gyerek az első, egy ilyen szituban pedig úgy érezném, hogy csak nyűg, vagy egy cuki kis kiegészítő? Bár ez is hülyeség, nem a neveltetésem lehet az ok, egyáltalán nem hagyományos szerepek voltak a családban, anyám tanult, szakértősködött, utazgatott, apa az aggodalmaskodó, gondoskodó, főzőcskéző stb., szóval nem is tudom honnan jönnek ezek az elvárásaim magammal szemben, de valahogy NŐ akarok lenni igazán, a régi értelemben. Báár továbbtanultam, doktorival küzdök, dolgozgatok, de a párkapcsolatomban, családban nem akarom átvenni a férfi szerepét, véletlenül se.

A facebookon megint előkerült a fenti vicces leírás az ötvenes évekből, arról szól, hogy milyen a jó háziasszony, a jó feleség. Persze sok helyen túlzásokba esik (a nő helye, meg a tökéletes megjelenés már kicsit görcsös), de nagyjából ilyen vagyok, szeretem meghallgatni a páromat, megkérdezni milyen volt a napja, együtt vacsorázni, beszélgetni, akkor csak rá figyelni… de ezt nem azért teszem, mert sötét robot lennék, vagy mártír, áldozat, ahogy a feministák gondolják, egyszerűen ezt érzem normálisnak. Ha nem így tennék úgy érezném rossz párja vagyok, olyan lenne enélkül, mintha két vadidegen élne egy fedél alatt, egyszerűen így mutatom ki a szeretetemet. Báár úgy látom hugom is ilyen lett, akkor lehet a nagyszülőktől jött a minta, passz. (Vagy láttuk, hogy a másik út kicsit sem zökkenőmentes.)

Visszatérve az eredeti témához, lehet csak azért parázok, mert első baba, aztán mikor majd rájövök, hogy nem porcelánból van, akkor majd hurcolom mindenhova. És tudom, tudom, az a jó a gyereknek is ha az anya boldog, megvalósítja önmagát, “szabad”, de én most az anyaságot akarnám kipróbálni és belefeledkezni. Lehet majd fél éves kora körül felpattanok és azt mondom, hogy oké, mostmár jól működünk együtt, magamra is kell időt szánnom, és iszonyatos lendülettel elkezdek valamit tanulni, kutatni, de ennek nem most van itt az ideje.

Valahogy így fogalmazott:

“Már az egykulcsos adóval kapcsolatos bejelentések is „megmozgatták a magyar férfiak és nők fantáziáját”, az elmúlt hat hónap népesedési adatai azt mutatják, hogy a születésszám elmozdult a növekedés felé.”

Először megint azt hittem, hogy ez csak valami Hírcsárdás dolog, álhír, vagy ferdítés, túlzás, de a híradóban láttam a felvételt és tényleg ilyen baromságokat nyilatkozott. Szexre csábít az egykulcsos adó, így értelmezték sokan… valaki biztos azért csinál gyereket, ebben az országban ahol a világon talán a legtöbb adót fizetjük, mert ők egykulcsoztak, aha. /Bár lehet volt valami rejtett keresztény-demokrata utalás az egészben, de ehhez nem vagyok ideológiailag elég képzett, nem tudom ők mit gondolnak a szexről és a gyerekvállalásról./ Páran finoman jelezték azt is neki, hogy a gyerek születéséhez amúgy is minimum 9 hónap kell általában…

Na de mi se foglalkozzunk a tényekkel, fogadjuk el amit mond! Ezek szerint létezik ilyen beteges dolog, hogy valaki ráizgul az adókulcsra? Mondjuk valóban furcsa nép a magyar… Gábor barátommal azon agyaltunk, hogy mi is lehet ennek a perverziónak a neve. Adó-szado-mazo? Adófília, taxofília? Nem tudom, de vicces lenne kitalálni neki valami nevet, nyelvészek, hajrá!

Update: addig googleöztem amíg találtam egy blogot, ahol leírják, hogy lehet ilyet házilag készíteni. Persze általában az ilyenre nem szánom rá magam, bár még megeshet. Azért ha valaki lát valahol ilyet készen – és 25 fontnál jóval olcsóbban – akkor pls szóljon.

A szülők kérdezgetnek, hogy ki mikorra kérjenek szabadságot, miben tudnak segíteni. Persze nem tudok mit mondani, lehet még ma szülök, lehet csak 2-3 hét múlva, amúgy sem volt még ilyen soha, fogalmam nincs hogy lesz, mi lesz.

Hugom műszakban dolgozik, mostanában éjszakás, de nappal is alig tudott egyik nap aludni, mert már azt álmodta, hogy le van némítva a telefonja, én épp szülök és lemarad az egészről. Mondtam neki, hogy gyanús, hogy nem úgy megy a dolog mint a filmeken, hogy elfolyik a magzatvíz  és tíz perc múlva ott a poronty, hanem 10-12 óra vajúdás, főleg első gyereknél.

W tesója is azt mondta egyik nap, este is megy a telefonja, hogy ha rohanni kell a családdal éjszaka a kórházba… neki is mondtam, hogy felesleges, egyrészt be se jutnak, csak egy ember jöhet be és az W lesz, másrészt meg csak akkor szólunk, ha túlvagyunk rajta. Attól nem lesz jobb, ha egész családot fellármázzuk és még ők is aggódnak fél napig, főleg ciki, ha téves riasztás van.

Azért nagyon jólesik, hogy ennyien gondolnak ránk!

Izgi ez az egész…

Nos, a 2007-től 2013-ig 8.000 milliárd forintnak megfelelő támogatásra vagyunk jogosultak. Van egy kis számláló is, mutatja, hogy eddig milyen összeg került kifizetésre, oldalt látjátok.

Viszonyításként: az ország éves költségvetése, a bevétele és a kiadása is “csak” 13.000-14.000 milliárd forint. Tök durva belegondolni, hogy a magánnyugdíjpénztári lóvé, a 3000 milliárd ugyanolyan nagyságrend volt, mint amennyit az utóbbi években kaptunk az uniótól…

Utánanéztem, elvileg egy indiai horror thrillerből, a Gumnaanból van a 60-as évekből (mondjuk az aztán “érdekes” lehet):

Az se tetszik, hogy ugyanaz a koncepció, partira betévedő, mindenkivel smúzolós fickó…

A youtubeon azt írják a videó alatt, hogy 2009-ben tették közzé a felhívást, azt kérték a rajongóktól, hogy mindenki küldjön be egy-egy 15 másodperces házilag elkészített darabot. Pár hónap alatt össze is jött a cucc, és szépen összeollózták a sok ezer beküldött anyagból a filmet, gondolom nem kevés munka volt.

/Végülis olyan ez, mint amilyen a Johnny Cash projekt volt, csak ott nem ennyire zsibbasztó az egész. /