Mézga metál

Elkezdődött az xfaktor, kivételesen volt benne pár zene, ami W-nek is tetszett (persze ő nem nézi, én mutattam meg neki párat ami egyáltalán szóbajöhet…). Például a The Wedding At The Slaughterhouse Mézga-metálja nagyon adta és a Döngölöm is elég jó volt.

Szerintem is kjó, szerettem és persze gurultam a nevetéstől, a kedvencem a “nincs elásva még a csatabáááááöáörghhoááááád“.😀 Gondolom elég hamar ki fogják őket vágni, nem igazán mainstream amit művelnek, de legalább így megismertük őket. Youtubeon úgy látom a Dr. Bubót, a Kacsameséket, a Flinstonest is feldolgozták, végülis rengeteg jó mesezene van ami kiindulópont lehet. Egyébként vannak barátaink akik hasonló “hörgős” zenét játszottak, de ez a mesére építés tök jó ötlet, már ha el akarja adni az ember az egészet, be akarja lopni magát az emberek szívébe (na jó ez ilyen stílusnál kicsit furán hangzik, vagyis nem szó szerint kell érteni, nyilván :)).

Gyerekes

Frédivel múlthét kedden mentünk vissza a neonatológiára, sokadszorra, mivel koraszülött volt és most, korrigált másfél évesen először végre azt mondták, hogy rendben van, nagyon ügyes, már mozgásban sincs egyáltalán elmaradva, teljesen behozta magát! Többet nem kell mennünk hozzájuk. Ennek nagyon örültünk, büszkék voltunk rá. A váró tele volt újszülöttekkel, a legtöbben a hat hetes kontrollra jöhettek. Könnybe lábadt szemmel csodáltuk az édes picurokat… Nálam ez az elérzékenyülés kb. két percig tartott, amíg az egyikük el nem kezdett bömbölni, rájöttem, hogy ez most nem kellene mégsem nekem, elég kettővel bírni. W-nél akkor ért véget, mikor délután Frédike nagyon belázasodott, aztán egész este ordított, nagyon aggódtunk érte. Utólag összeraktuk, hogy a “három napos láz” c. betegséget kapta el, már két hete is – amikor szintén lázas volt – említette a gyermekorvosunk, hogy van ilyen járvány most, 3 nap nagyon magas lázzal jár, utána 1-2 nap kiütés, ami magától elmúlik. Azért szerda reggel rohantam az orvoshoz vele, persze a lázon kívül semmi más tünete nem volt… Péntekig folyamatosan lázas volt, felváltva adtam neki a nurofent és a panadolt, hogy legalább 38,5ig lemenjen a láza, szombatra aztán megjelentek a kiütések, vagyis inkább foltok. Mára úgy tűnik egészen helyrejött, viszont nagyon rámkapott, lassan egy hete vele alszok, ami nagyon fárasztó… De hajnal 1-kor, vagy 3-kor, mikor megébred nekem nincs erőm keménykedni, főleg, hogy úgy hisztizik, hogy zeng a ház, a szomszédok nagy örömére gondolom, úgyhogy ráhagyom, magam mellé veszem… ejj de fogom ezt még bánni! Zoéval is ez volt, 6 hetes korától két éves koráig az ágyában aludt, aztán valami elpattant, onnan kb. egy évig behisztizte magát közénk, nem akart leszakadni. A múltkor olvastam a neten egy nyílt levelet, egy anyától aki elvesztette a beteg gyermekét, az ilyen picsogó anyukáknak címezve, hogy ne panaszkodjanak, hogy fáradtak, hogy nyúzza őket a gyerek, hogy egy kis levegőre vágynak stb., becsüljék meg a kincset amijük van. Akkor úgy elszégyelltem magam, persze jogos amit mond és nyilván imádjuk őket, de van az a fáradtsági szint amikor éppen nem lát az ember mindent rózsaszínnek, ha csak percekre is, de a babaillat néha szagnak tűnik. :) Persze most ebben a helyzetben úgy érzi az ember, hogy nem kap levegőt, folyton pakol, takarít, pelenkáz, etet, halálra aggódja magát, folyton nyúzzák, nincs ideje magára, a hobbijaira és a párjára stb, de pár év múlva meg nyilván amiatt fogok nyavalyogni, hogy nincs már kis húsgombóc totyogó a családban, aki mindenhová jön utánam, aki meggyomroz álmomban, aki imád… ez van, ilyen az élet. Az biztos, hogy mielőtt gyerekeim lettek teljesen mást gondoltam arról, hogy mivel jár szülőnek lenni, ma már csodálom a három és többgyermekes családokat, anyákat, hihetetlenül nagy teljesítmény normálisan nevelni őket, működtetni egy családot. Persze nemcsak a legnehezebb, de a legszebb és legértelmesebb feladat az életben.

Kreatív

Az utóbbi napokban a dél alvásidőben “kreatívkodtam”, mert Zozó ovijában hamarosan szüreti vásár lesz, mindenki a saját csoportjának gyűjt… ezeket készítettem:

Tavaly nem vettünk részt a programon, mert lebetegedett Zojci, csak beszálltam sütialapanyagba, állítólag nagyon durva dolgok voltak, a lángossütőtől a pónilóig (áj mín igazi, élő póniló!). Most a mi csoportunkban is vannak gyerekbolondító nagyszabású ötletek, hátha bejön, jó lenne legalább egy kirándulást összegrundolni! Én ennyivel tudok hozzájárulni, még lenne valamennyi alapanyagom, de elég volt, zsibbadok. Remélem elkapkodják (ezért is választottam ilyen vad színeket, nem az a lényeg, hogy nekem bejöjjön…) és azt is, hogy jó idő lesz (+ hogy a  na.v  és az áentéesz nem csap le az ovikra).🙂

Haiku

BDK-tól kaptam nemrég egy haikut, volt egy játéka, ahol az olvasók adhattak fel neki szópárokat, amit beleszőtt valamilyen alkotásba és küldtem én is feladványt… vicces, hogy a haikum úgy kezdődik, hogy “üres fejed ha pang“… Nagyon örültem neki!😀

W-nek is megtetszett a haikuzás, főleg, hogy alaposabban utánaolvasott, mik is a klasszikus haikunál a szabályok (azt mondja az évszakot valahogy illik belekeverni), témák, szótagszám stb., sőt még olyan szoftvert is talált, ami számolja helyette a szótagokat és ha bénázik öngyilkosságra szólítja fel, merthogy szégyent hoz a népére (japánok…). Szóval beleszeretett a haikuba és írt is néhányat:

trolibuszsofőr
menetrendszerű mindig
kivéve pont most

iskola indul
Erzsébet utca dugul
itt az ősz újra

lányomat reggel
elviszem az oviba
este vírust hoz

Zojci oviban
betegségekre tesz szert,
de nyaranta nem

Látszik, hogy milyen témák foglalkoztatják épp a művészt.🙂

Kipróbálná

P: Na, most kivételesen apa csinálja már meg a hajadat!

Zoé lelkesen: Porszívóval???🙂

Látott egy ilyen videót vagy másfél éve és még emlékezett, azt remélte, hogy az apukák mindig így szokták:

Észszerű változások?

Távol áll tőlem a nyelvtannáciság, tisztában vagyok vele, hogy ha egy magyartanár meglátná a blogomat idegösszeomlást kapna (basszus, a hugom magyartanár és olvassa! :D), szóval alapvetően nem érdekelnek az apróbb hibák, amíg kábé az megy át amit akartam. Azért például az előző posztban egy pillanatra megálltam, leírtam, hogy youtubebal, aztán elbizonytalanodtam, hogy talán ezt kötőjellel kellene írni, de aztán inkább továbbmentem, végülis kit érdekel?! Aztán este láttam a híradóban, hogy változtak a magyar helyesírás szabályai és már nem úgy írjuk, hogy Mariannal, hanem úgy, hogy Mariann-nal, és nem Bernadettel, hanem Bernadett-tel, szóval végülis teljesen ésszerűtlen logikátlan, csúnya, setesuta megoldások is lehetnek helyesek, ezek után engem már semmi nem lep meg, legközelebb azért lehet úgy írom jutjúbb-bal.