Még egy kis nyár

Persze nem úsztuk meg, Zozi is elkapta a vírust, de úgy tűnik rajta egy este alatt végigszaladt. Így szerdán már el tudtunk menni a Galiba gyermekfesztiválra, a Rutkai Bori koncertre, ami a Nagyerdei Színpadon volt. A kis ovis barátnőjével Julcsikával találkoztunk már odaúton, úgyhogy együtt mentünk, velük mindig így random összefutunk, előző héten is így Nagyerdőztek egyet. Mind csíkosban mentünk, igazi Pizsamátoros egyenruhában. Nagyon jó kis koncert volt, de kisebb helyen jobban működik, ahol közvetlenebb a kapcsolat a gyerekekkel, nincs ilyen nagy távolság, nagyobb a tánctér… azért jó volt, de inkább az ölünkből figyelték a gyerekek, mert nagyon nagy tömeg volt és egy iszonyat agresszív kislány az első percekben leosztotta Zojcit, úgyhogy megszeppent. Még este is azon agyalt, hogy mit kellett volna reagálnia, átbeszéltük, hogy mit kell ilyen szituációban lépni, okos legyen, de merjen is kiállni magáért… Szóval a koncert végén még fotózás is volt a csíkosoknak, mi is beálltunk egy csoportképre, ami picit furcsán sikerült, mert Frédi szökött volna, mászott le az ölemből, úgyhogy olyan, mintha bízkóznánk. 🙂

Egyébként W most volt itthon két hétig szabin, mászkálgattunk a városban, általában nem itthon ettünk, Nagyerdőztünk, villamosoztunk, játsziztunk (végülis minden esélyt megadtunk a vírus beszedésének:D). Zoé élvezte az apja társaságát, alvásidőben (amikor csak a kicsi alszik) robotot építettek, neteztek, “kísérleteztek”, például mágnessel, W meglepte – magát – egy duplo sínkészlettel is, úgyhogy tudtak legózni is. Mindig mondja, hogy “apa műszaki ember”, úgy látom neki is van tehetsége ehhez, nagyon érdekli a barkácsolás, a “fizika”, hogy mi hogyan működik.

Előző hétvégén anyósom tartott egy ilyen össznépi bulit, dédimama szülinapja, névnapja volt, anyósom névnapja és még az én x héttel ezelőtti névnapozásomat is hozzácsaptuk, sokan voltunk, a gyerekek nagyon élvezték, hogy jöttek még az uncsitesók is. Van egy kis kerti házuk, abba bevittek 4 pici széket, beült Zoé (5), az ikrek (3-3) és Frédike (2,5), ki se lehetett robbantani onnan őket. 🙂 Zoé eljutott egy buliba is, Lottival volt manó partin, ahol volt sok zene, tánc és játék, este negyed11-kor jöttek haza, hatalmas élmény volt neki. Na jó, nekünk is, egy kis ízelítő volt a tinikorból, a nappaliban vártuk aggódva, hogy mikor ér már haza. 🙂 Jó, hogy van itt a szomszédságban néhány kis barátnője, ovis társa, akikkel sikerült így összebarátkozni, akiknek megbízhatóak a szülei is és összejárunk a szünetben is, mert ez a három hónap baromi hosszú, nehéz lekötni őket… néhány nap mamázás is belefért, egy kis strandolás, jövőhéten ha jól vannak megint mennek még mamához nyaralni egyet.

Voltam tesóméknál, kaptunk sok ruhát, amit Bernó kinőtt, szerencsénk van velük, mert így szinte semmit nem kell vennünk. Na de tesóméknak is, merthogy jön a második gyermek, kislány lesz és karácsony környékére várják, neki meg elvitték Zozi kinőtt ruháit, úgyhogy cseréltünk. 🙂 Még az lett volna a terv itt a szünetre, hogy Bernóval elmegyünk Manóvárazni, de amint lebeszéltük egy napra mindig beteg lett az egyik gyerek, úgyhogy feladtuk, majd egyszer… 🙂

Moziztunk is, megnéztük az új Szépség és a szörnyet, látványos volt, de a szereplőkkel nem sikerült kibékülnöm és túl hosszúra sikeredett. Zoé nagy disney-musical rajongó, a youtubeon rengeteg jó előadást megnéztünk már, ezt a mesét is számtalan változatban láttuk korábban (film, musical, rajzfilm), végülis ez sem volt rossz, de jobbra számítottam. Mondjuk lehet ott rontottuk el, hogy magyarul néztük és itt senki se egy szelindion, úgyhogy lehet nekifutunk majd még egyszer angolul.

Más: az utóbbi hetekben rengeteget aggódtam, stresszeltem anyám egészsége miatt, kapott egy trombózist, aztán ha már kivételesen ráért táppénz alatt elment mindenféle kivizsgálásokra, természetesen találtak nála ezt, azt, semmi meglepőt, csak olyan dolgokat amikkel évek, évtizedek óta kínlódik és amivel nyúztuk… fel bírok robbanni ettől a hozzáállástól és a tehetetlenség érzésétől, dehát ez van, megszokhattam volna.

Ami még kicsit aggaszt az ovikezdés, Frédi most 2,5 éves, beirattuk oviba, két hét múlva kezdene, de a szobatisztasággal sehogy nem állunk, csak utólag szól, hogy van valami a pelusban. Persze Zozinál is ilyentájt alakult ez ki, egyik napról a másikra, szóval van remény. Meglátjuk… akkor sincs dráma, ha 1-2 hónapot csúszik, csak tervezne az ember.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s